Bocsánatot kérek mindenkitől, akik netán várnák az újabb posztokat!
Tudjátok, én sem gondoltam, hogy ennyi dolgom lesz, ha elkezdődik a suli, de hát ez van... Ráadásul, amilyen kétbalkezes vagyok, leejtettem a tollszáramat a földre, aminek kitört a hegye.
Ennyit arról, hogy sokkal jobb mártogatós tussal dolgozni!
Amint tudok, elmegyek az írószerboltba és veszek egy másik hegyet neki, de most elégedjetek meg az én hatalmas marhaságaimmal, amiket most rajzolás nélkül dobtam össze nektek! :D
Mit láttok a képen? Semmi furcsa?
Nem csoda, hogy nem találtok semmi furcsát a képen, mert nincs is! :D
Ez a kép minden idők egyik legnagyobb zsenijének a leghíresebb műalkotása, Leonardo da Vinci Mona Lisája. A képet hosszú évekig festette, soha nem találta befejezettnek és nem volt vele megelégedve. A képet ma mi úgy látjuk. hogy egy korszakalkotó mű, a szépség vizuális kifejezése.
Na de abba gondoltunk már bele, mi lett volna, ha da Vinci a mai módszerekkel fejezi ki, hogy nem elégedett a képpel? :D
Képzeljük el, amint sétálunk a világhírű Louvre-ban, megállunk és látjuk ezt a képet: az idegenvezető mesél és mesél és mesél, hogy senki nem tudja, ki van a képen. Mi meg egyre azt kérdezzük magunktól: "Mit a fenét keres ez itt?" :D
Most pedig térjünk ismét vissza az eredeti témához:
Ha egy rajz rosszul sikerül, de mégsem annyira, hogy kidobjuk, netán vannak páran, akiknek még tetszik is, a legegyszerűbb módja annak, hogy senki se figyeljen rá, akkor el kell terelni a figyelmüket valamivel!
Mi lett volna, ha da Vinci is ezt teszi? Megmutatom! :D
Nos, hova összpontosul a tekintetünk?:D